|
FULL GALAGTIK PANIC!!!!.
/avagy, A Szövetségi MI program bukása/
By. John Weeler
Csendes már a galaxis. Már régen Schark hatalomra kerülése óta nem történt nagyobb összecsapás. A Szövetség mindenható ura mégis rendületlenül fejleszti a csillagok világában rettegett armadát.
A Mars körül keringő automata hajógyár 01. számú dokk. A.D. 4500. Jan. 01. 07. óra 30. perc.
Büszke, még a Nagy Háborúk idején felnőtt és feltörekvő admirális nézte a dokkban álló hajót. A hatalmas 150 km. hosszú félelmetes hajó egy újkor szülötte. A félelmetes gép bizony még magán viseli a Szövetségi hadihajók jellegzetességeit, ám mégis újszerű. Sokkal áramvonalasabb, mint a csillagrombolók, de mégis tiszteletet ébresztő.
A hajó építése már befejeződött, ám legénység még nincs rajta. Az új rendszer dolga lesz kivinni a hajót, majd első feladatként a Hesta támaszpontra menni és ott személyzettel feltölteni. A gép mellett lévő dokkban társa szintén még építés alatt, de már nagyon közel a befejezéshez. Alakját még takarják az építésnél használt gerendák és segédgépek, melyek társát már felfedték.
Hajtóműveket beindítani! Közöljék vele az úti célt és a feladatot, azután hagyják magára a kicsikét. – szól az öreg főtiszt.
Kint a hideg űrben feléled a gigantikus hajó tatjából hatalmas lángcsóvák, vágnak ki.
Megerősítve. – szólt egy gépi hang a kom rendszerből. A hídon állók kerek szemekkel néznek össze.
A hatalmas hajó lassan életre kel, lassú, de mégis lendületes mozgással, tökéletes manőverrel elhagyja az építő állomást, majd tisztelgésre emelt fegyvereivel elvonult az előtte felsorakozó hajóraj előtt. Bár az utóbbi megmozdulásra nem kapott parancsot.
- Milyen katonásra sikeredett. – szólt az admirális – Minden elismerésem az MI. Programozójának.
Ezek után a hajó szabályosan belép a hipertérbe, hogy néhány óra múlva jelentkezzen új helyén, majd felvegye legénységét és megkezdje valódi szolgálatát. Tökéletes volt. Mi. – je a hajó minden mozdulatát ismerte, tudta, hogy mi ő valójában. Félelmetes erős és teljesen új volt. Egy újkor zászlóshajója már csak néhány nap és elkészül társa. A hírek szerint az még szebb, még áramvonalasabb lesz. Teljesen szakít a Szövetség hagyományaival. Egy új osztály hajói ők. A Szövetség csatacirkálói. Erre még nem volt példa a történelemben. Arra, sem ami ezután kezdődött.
Mars pálya automata hajógyár. 02. dokk A. D. 4500. Jan. 09. 07. óra 30. perc.
Ismét az előbbi parancsnok szemléli a késve elkészült második hajót. Gyönyörködik a látványban. A hajó áramvonalas testét nem csúfítják lövegtornyok, sehol egy kiemelkedés, de még egy illesztés sem látszik a csillogó páncélzaton.
Gyönyörű. – szól az egyik technikus a hajót nézve. – Nem is tudtam, hogy luxus jachtokat is gyártunk.
Nézzen a műszereire fiam. – szól az admirális.
A fiatal katona az előtte megjelenő adatok láttán enyhén hátra hőköl, majd gyorsan ellenőrzi a műszereket, nem hiszi, amit lát. Hitetlenül kapkodja szemét, hol a műszereire, hol a hajóra..
- Ezen több fegyver van, mint két szuper csillagrombolón.
- A látszat sokszor csal. Ha nem a mienk, lenne az egész őrflottát egy sorozattal el tudná söpörni. Reméljük ő is olyan jól nevelt, mint a másik. Indítsák be a kicsikét. Lássuk, mit tud.
A flotta egység admirálisa ezzel a mondattal történelmet csinált. Olyat szabadított el, amit még nem látott a galaxis szerte, rettegett csillagflotta. Ami majdnem bukását eredményezte.
Hesta szövetségi támaszpont idő, mint fent.
- Jelentsék a Nagy admirálisnak, hogy a K. – 1231. sorszámú hajónk feltöltése megkezdődött. Először a gyalogságot, valamint a tiszteket hajózzuk be. A hajó a próbákat személyzet nélkül kiválóan teljesítette. Minden rendszere működik.
K. – 1232. fedélzete. G 00. szint. 3. tárolóegység idő, mint fönt.
A tárolóban és az egész hajón csend és sötétség uralkodik. A folyosók némák, csak az irányjelző fények villognak. A hajó hatalmas hídja még kihalt, hisz még „nincs rajta senki”. A tárolóegységgel együtt kialakított parancsnoki lakosztály konyhájában kezdődnek a hajó életének első szokatlan mozzanatai. Egy kis vörös lámpa gyullad ki, hogy néhány másodperc múlva forró kávé csurogjon az alatta lévő bögrébe. Bár még nem saját forrásait használja a hajó újabb szokatlan dolgot tesz, vizet kezd melegíteni a fürdőben. Ha ezt valaki látná, szellemhajón érezhetné magát. A tárolóból ebben a pillanatban hidrogénfelhő emelkedik ki, majd lassan felnyílik a teteje. Előbb csak egy kéz jelenik meg a nyílásban. Ugyanekkor a hajóhídon a műszerek megtelnek élettel, beindították a főgenerátorokat. Az alak lassan tapogatózva indul az egyetlen fényforrás a kávéfőző apró lámpája felé. Sajnos, mivel még mindig sötét van, és még félig alszik is, nekimegy az ajtófélfának.
- A francba. Hol a villany? – szól egy kellemes női hang a vak sötétnek, miközben bevert homlokához emeli a kezét. Ebben a pillanatban fény önti el az egész hajó belsejét.
Néhány száz kilométerre a hajótól.
- Mi AZ ISTEN FOLYIK ITT???? MIT MŰVEL EZ A RONCS??? – üvölt fel az őrflotta parancsnoka, miután végignézte, hogy az új hajó kidokkolás során néhány bizonytalan manőver végén szilánkokra töri a dokkot. Majd szinte ugyanakkor kirajzanak önjavító egységei, hogy helyrehozzák a páncélzat sérüléseit. Bár ez még rendben is lenne, de az, hogy összetörte a dokkot már abszolút nem elfogatható, mivel a hajó gépi vezérléssel repül. És még csak kitérni sem próbát! - KÉSZÜLTSÉG!!!! - üvölt ismét, mivel a hajó egyenesen feléjük tart enyhén imbolygó mozgással. – MIÉRT MOZOG EZ ÍGY????
Alig 100. km. – re a zászlóshajótól egy elavult Agamennon osztályú romboló sok csatát megjárt parancsnoka csendesen alig halhatóan megadja a választ eme kérdésre.
Mintha kicsit álmos lenne….. – jegyzi meg az Öreg arcát már, mint a még emberi felét apró mosolyra húzza. Jobb szeme helyén lévő implant huncut fénnyel villan fel, bal szeme zöldes örömszikrákat lövell a látványra. – Na erre mit lépsz Athon? …….. He HE HE. Erre varjatok gombot. Katona – szól az egyik technikushoz – Ha jól tudom maga törte fel a Trák Nemzeti Bank rendszerét?
Igen uram. – feleli a katona, büszkén kihúzva magát
Törje mán fel ezt is. Kíváncsi vagyok, mi folyik ott.
A kis romboló hídján megjelenik az óriás belső rendszerhálózata. Folyosói, saját érzékelői, és egy kis pont a híd mögött, ami mozgást jelez.
- Na ott mi van?
- Pillanat uram.
- Lassul fiam. A szövetségi rendszerek feltörése 3. mp. alatt?
- De uram az univerzum legbonyolultabb rendszere ezé a hajóé.
- Na ki sétál rajta? Vagy inkább vele. – mivel neki feltűnt, hogy mióta az a kis pont egy helyben áll az óta a hajó sem mozog.
Egy kicsi zavar keletkezik az őrhajók között, mivel az előttük mozdulatlanul lebegő hajó hirtelen páncélzata tisztításába kezd.
Hol van az a pont?
A parancsnoki szoba fürdője uram.
Hüm……. A látogató fürdik, a hajó tisztít, ez eléggé érdekes. – morog az Öreg. – Adjon képet fiam.
Odakint mindenki más értetlenül bámulja az eseményeket. A helyzet egy rövid időre megfagy.
Hesta központi dokk.
A frissen átadott hajón egy kis helységben kb. ugyanott és ugyanakkor, mint a hajógyárnál kinyílik egy fagykapszula. Ám az előbbi helyen történtekkel ellentétben villám gyorsan és harcra készen ugrik ki eddigi lakója. A kb 170 cm magas, tépett hajú, sebhelyes arcú, szürke szemű figura a Szövetségi Űrgyalogság egyenruháján kívül egy Glock- 7. – est visel. Ez utóbbit harciasan maga elé tartva ront a híd felé. De tette /társával ellentétben/ nem járt járulékos károkkal. Ő tudja, hogy mi is valójában de ez most abszolút nem érdekli. Pisztolyát szorongatva ugrik ki a hídra.
- Hol vagy Chidori!!! – Üvölt a Csillagközi Szövetség Sousuke Sagara nevű csatacirkálójának megtestesülése. Hangja még sokáig visszhangzik a kihalt folyosókon. De már is használni kezdi hatalmas kapacitását, az összes rendszerét egy feladatra kapcsolja. Megkeresni Chidorit. Még egy dolgot tesz, lezárja a hidat majd vár. Nem türelmesen, mivel a türelem nem épp erős oldala ilyen helyzetben pláne nem.
Automata hajógyár.
Kaname miután végzett a fürdéssel / a kinti káoszról fogalma sem lévén/ a következő napi tevékenységéhez kezd. Elindul felöltözni, majd még mindig álmosan kávéját szürcsölve toporog a szoba kellős közepén. Mivel a helység, amiben tartózkodik teljesen ugyanolyan, mint amiben élt. Így joggal hiheti azt, hogy otthon van. Arról, hogy mindezzel milyen galibákat okoz, még nem tud. Még nincs tisztában azzal, hogy valójában nem egy egyszerű középiskolás lány, hanem egy félelmetes hadihajó.
Az őrflotta kötelékében a meglepetés egyre nagyobb, mikor a hajó átfesti páncélzatát, majd megáll.
Az Argó romboló fedélzetén az Öreg elmosolyodik.
Csak nem felöltözött? – kérdezi a monitoroktól.
Van képünk uram. – szól a technikus.
Had, lám. De csini valaki. – szól Kanamét meglátva. – Katona vetítse ki a parancsnoki helység alaprajzát, de nagyítsa fel a hajó méretére.
Kormányos menjünk egy kicsit hátrább. Ja és szóljanak annak a naszádnak, hogy meneküljön, ha nem akar kávés bögrét játszani.
Ebben a pillanatban azt a hajót, amiről szó volt elkapja az óriás vonósugara és szinkronban a kávézgató lány mozdulataival, hol a dokk elé emeli, hol visszaereszti.
Na ez is megvolt. A látogató maga a hajó. – fogalmazza meg az öreg azt, amit már az egész őrflotta sejt. – Beszélni kéne vele.
Ugyanerre a megállapításra jut az Achilles csillagrombolón Athon admirális is. Csak a két tiszt teljesen máshogy kezd a dolognak.
Egy hologram rajzolódik ki a hajó hídján a parancsnoki szoba előtt. AZ Öreg az. A kép lassan az ajtóhoz lép, majd illedelmesen becsenget / A technikusa utasítja a csengőt, hogy tessék megszólalni.
Igen. – szólal meg Kaname miközben már, siet is ajtót nyitni. – Biztosan Sousuke az. Már hiányzott. – gondolja. De csalódnia kell, mivel Sagara helyett egy 80 év körüli egyenruhás félszemű, félarcú, de kedves mosolyú férfi áll az ajtóban.
Jó reggelt kisasszony. William Horn kapitány vagyok. Ön kicsoda?
Miért kérdezi? És hogy került ide? – kérdez vissza a lány. Nem szokta meg, hogy mindenféle tengerészek csöngetnek az ajtaján kora reggel, és még azt sem tudják, hogy kihez csöngettek be.
Hova?
A lakásomra.
Tudja ön, hogy hol van?
Igen Tokioban. – jön a meggyőződéses válasz.
Nem hölgyem. Az a hely nem létezik. Elpusztult 2520. ban. Ön kisasszony jelenleg a Szövetség egyik Űrhajóján tartózkodik. Csak az a kérdés miért és, hogy ki maga?
H….Hogy MI?........ K.. Kaname Chidori vagyok. Mit mondott, hol vagyok???
Futtasd, le. – Szól a furcsa és minden bizonnyal elmebeteg látogató. Főleg mivel nem látni, hogy kihez beszél. – Azt jól mondja, hogy ön a Kaname Chidori Csatacirkálón van, de ki ön, hogy hívják?
Kaname Chidori! Hányszor mondjam még el? Nem v……….. – a mondatot már nem fejezheti be, mivel a háta mögött feldörren egy hang, Athon hangja.
Azonnal adja meg magát, vagy tüzet nyittatok!!!
Az első látogatónak ekkora már nyoma sincs. Az Argó hídján az Öreg gondterhelten fogja a fejét.
Rosszabb, mint gondoltam. Az MI. Nem tudja, hogy mi ő. Itt még bajok lesznek.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! – hangzik egy sikoly sajnos a távolsági adórendszerből. Mellette egy szignál, amin a Szövetség Kaname Chidori nevű hadihajója azonnali segítséget kér mivel megtámadták.
Hesta.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!! – jön a komon Kaname sikolya. Az addig nyugodtan fegyelmezetten lebegő hajó tatjából váratlanul törnek elő a lángcsóvák. A hajó eltépi rögzítő köteleit, eltöri a dokkoló folyosót. A fedélzeten ragadt néhány tiszt és pár század gyalogos valamint a Hesta teljes személyzetének legnagyobb meglepetésére riadóstartot vesz. Csak az érzékelők látják amint a fegyvereit csatakész állapotba, helyezi pajzsait felvonja és belép a hipertérbe.
- Jövök Chidori. Megvédelek bármitől. – suttog egy alak a harcra készülő hajó hídján. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
