Agamennon igencsak örült a fejének, meg annak, hogy bár két füle van mégsem szatyor, de leginkább annak, hogy övé minden, vagyis monopolhelyzetbe került, mint király, mikor kintről hatalmas fegyvercsörgés hallatszott.
-Eresszetek, vagy kivágom a zúzátokat és megsütöm vacsorára. – kiabált Fekete Szakállal érkező Menelaosz.
-Engedjétek már be – szólt a tessék-lássék ellenkező strázsái felé a király. Az őrség csak azon indokból nem állt hivatása magaslatára, mivel a dühöngő zöldülő hapi mögött ott ortájozott az egész Spártai hadsereg. - Jer testvérem kint a kertben beszélgessünk. – csitítá a tesót a nagy király, mivel öccse oly hangerővel adta elő mondanivalóját, hogy egy nem lehetett belőle semmit sem érteni. Kettő kezdtek berepedezni az ablakok és a falak. A kincstárban, pedig mindenre volt lé csak renoválásra nem. Kiérve a kertbe, Menelaosz úgy viselkedett, mint egy dühödt bika, és ehhez még a szarvai is megvoltak.
-Kértem tőled valaha valamit bratyó??? – érdeklődött fújtatva vérben forgó szemekkel a spártai nagyúr.
-Eddig még nem… de ahogy elnézlek… ez itt mükéne mond hát mi kéne…
-Helénét akarom.
-A te dolgod… igaz nekem nem kéne…
-KINYÍRNIIIIIIIIIII – üvöltött a bősz Menelaosz. És mivel serege eléggé szófogadó volt, hát nekiláttak lemészárolni a palotaőrséget. – NEM ŐKET!!!!!! HELÉNÉT!!!! –ekkor abbamaradt az őrök további ammortálása.
-Vihetem őket a méhbe…. – méltatlankodott Agamennon, de mikor öcsére emelte tekintetét csendesen megszólalt. – Egy halott hűtlen asszony rendel.
-Akkor hadba jössz velem bratyó.
-Na ja. – válaszolt Agamennon, de csak azért igennel, mert mint írtam az öcsike nagyobb és erősebb is volt, mint ő. A másik, meg hogy haderőben is övé volt ekkor a túlerő. Meg amúgy is lepofozni Tróját, egész jó heccnek tűnt.
Ezen megegyezve Agamennon vigyorgó fejjel indult előbbre, hogy kitervelje a hadjáratot. Ám egy rakás fekete kabátos, fura zászlót viselő alak állta útját, és fennhangon zászlóikat lobogtatva szóltak hozzá.
-Azért jöttünk, hogy megdöntsünk. – szólt egy feltűnően kopasz alak.
-MI???- kerekedett Agamennon szeme. – nem vagyok én olyan….
-ÁÁ nem úgy. A kormányod.
-Ja az megen más, és mi lesz, ha én nem akarom?
-Beleverünk a földbe, mert kicsi vagy.
-Mert kik vagytok?
-A Gárda.
-Olyanom nekem is van.
-Oszt akkor mi van kicsi?
-Na ez igaz.. – vigyorgott rájuk a király, miközben hátrasandított, és észlelte, hogy öcsikéje, meg egy rakat spártai katona már trappol is az irányukba. –Tudjátok kicsi a bors. – ekkor vigyorogva mutatott a mögüle érkezőkre – de vannak barátai. Spártai barátai.
-Mi kéne bagázs? – szólt a felszarvazott ennek megfelelő kedvvel és stíllel.
-De marha nagy vagy. – szólt a hangadó miközben nyakát hátra szegve nézte Menelaoszt – De nem baj sok lúd disznót győz.
-He He He. Rossz poén volt öreg.. kukkants csak oda.. –bökött a háta mögött felálló „oszlató sorfal” felé.
A fekete dzsekis fószer odanézett és elröhögte magát, mivel az oszlatók jóval kevesebben voltak náluk, majd füttyentett és társaival együtt nekiálltak szétszedni a palotát. Amit a tulaj és annak rokonsága is rossz szemmel nézett.
- He mit csináltok???
- Szétszedjük…
- Azt látom de minek….
- Mert sokan vagyunk…..
- Sokan vagytok de, még mindig nem vagytok elegen – szólt csettintve és vigyorogva Menelaosz, majd a mögötte sorakozók felé fordult – S.W.A.T-iász! Felezzétek meg őket derékban.
- Egy nagy rakás marhapörkölt rendel. – szólt a szólított, majd emberei élén nekiállt, hogy végrehajtsa a parancsot. És kettészelje a bandát. Mivel a híres Gárda csak gumifegyverekhez volt szokva és nem ahhoz, hogy szó szerint oszlatják őket így gyorsan nyakukba kapták a lábuk és elmenekültek a vérszomjas kardlengető lándzsával, findzsával és egy különhajón érkezett nindzsával felszerelt bagázs elől.
Miután a Mükénei palota egybe maradt Agamennon elkezdett haditervet, valamint egy új sarokpántot kovácsolni. Előbbit, Trója utóbbit saját kapuja ellen. Gyorsan rájött arra, hogy bizony ide kell Achilles is, tehát megen jókora pénz fog kiugrani az ablakon. Hát mit van mit tenni. Nagy hadjárathoz nagy harcos kell. Még ha néha kicsit két ballábas is. De hát akkor is kell. Na meg gondolt egyet és összetrombitáltatta az összes királyt és azok minden katonának látszó tárgyát, hogy bizony be is tudja venni Tróját, ne csak ostromolgassa, amíg meg nem unják és be nem eresztik. Achillesért, pedig elküldte a csavaros eszű Odüsszeuszt, hogy az majd csak elcsalja valahogy ebbe a háborúba.
Achilles lakhelye. Ne kérdezzétek hol… azé mindent én sem tudhatok
A nagy harcos edzett, és így edzette unokaöcsét is, ki igencsak jó tanítványnak mutatkozott. Mindent megtanult mit a hős mutatott neki, még azt is, amit nem kellett volna. Nevezetesen a Thesszáliai nagy döfést. Ami eléggé aljas de hatásos technika volt. A kardozgató páros nyugalmát biza semmi sem zavarta meg. Csak egy ló nyerítése, és a fékcsikorgás hangja. HŐŐŐŐŐŐŐŐ…
Odüsszeusz érkezett ekkoron meg kíséretével, és mivel nem véletlen állt csavaros eszű hírében, ezért jócska távolságra állította meg lovát, majd odaszólt egyik kísérőjének.
-Nemkáriász, lovagolj előre jelentsd érkezésünk.
A szólított előreléptetett mikor egy dárda jelent meg a semmiből, és repül a nehéz lándzsa, ki tudja hol áll meg és kit, hogyan talál meg. Hát bizony a görög harcost megtalálta úgy szíve táján.
- Hörrrr.. - szólt a harcos és lehanyatlott lováról. Odüsszeusz ekkor tovább léptetett majd az elé siető Achilleshez szólt.
- Látom vendégszereteted még mindig a régi…
- A fát akartam.
- Mint eddig mindig – a csavaros ész tulaja ekkor odafordult megmaradt két kísérőjéhez. – Ásiász, Lapátiász , a többi mellé a domboldalba. – ezzel a két szólított elbaktatott elföldelni csehül járt társukat. Régi motorosok voltak már, és mindig ők kísérték Odüsszeuszt ide Achilleshez. – Látod barátom, ezért jövök én havonta egyszer, ennyit bír a kincstár.
- Mi járatban itt Odi??? Csak nem arra akarsz rávenni, hogy elmenjek megostromolni Tróját??? Egy randaságért??
- Háááááttttt de!!! Menelaosz nagyon dühös lett. Azóta veszi a nyugtatókat.
- Menelaosz inkább venne szemüveget, és örülne a szerencséjének…
- Na jó nem érdekel a sok kincs?
- Tele vele a padlás… hetente forgatom villával, hogy össze ne penészedjen.
- A gázsi?
- Dettó.
- Hírnév???
- Abból is van rengeteg.. Mondj valami meggyőzőbbet…
- Asszonyom örömére???
- Arra ott vagy te… Valami más?? Meggyőzőbb???
- Háttt éppen lenne… - dörzsölte állát a csavaros eszű király. – Ha megnyerjük bucira pofozhatod Agamennon fejét….
- Á nem vagyok vele egyedül.
- A királyok között tied az egyes szám..
- És Menelaosz ehhez mit szól???
- Övé az ötlet… meg a kettes szám…
- És a tied??? – ekkor Odüsszeusz elővett egy hatalmas papírlapot melyen egy jó nagy hármas virított.
- Mikor indulunk???
- Három nap…
- Oké megyek csomagolni…
- Kiket hozol? A Művi Dórokat???
- ÁÁÁÁÁÁ Az új csapatom… Gurkhiász! S.A.S.-iász!! Szedjétek össze a brigádot…
- Hé bratyesz – szólt ekkoron az unokaöcs, akit eddig bizony igencsak hanyagoltak, hát mivel az üzlet az üzlet. – Hova megyünk???
- Mi megyünk háború most! Amúgy Odi ez itt unokaöcsém Pancseroklosz….
- Ismertem szüleid… Nem hiányoznak. Most hát ő tanít?? Királyok ölnének e kegyért. – szólt Odüsszeusz.
- Bár látnám….. – kontrázott a Hős Achilles. – na én mentem csomagolni
Miután Odüsszeusz elhajózott szintén összepakolni, a nagy harcos lebaktatott a partra, hol anyja kagylókat gyűjtögetett, na nem nyakláncnak, hanem estére vacsorának. Mikor Achilles leért és észlelte a tevékenységet meg is szólalt.
-Már megint osztriga…. Hé Muter.
-Mi van? Beste kölke Göröghonnak?
-Elmék egy időre…
-Mennyire? Meg hova?
-Hát… Ahogy a trójaiakat ismerem legalább tíz évre, de ahogy Agamennont lesz abból húsz is..
-Trójába?? Mi a keresztanyád térde csülkit mész te Trójába?? Nem volt nekem elég kifizetni a büntetést a múltkori garázdaságod miatt???
-Hé anya az HÁBORÚ volt..
-Szerinted, de nem a bíró szerint… na mindegy Trójába?? Megint valami cafka miatt mi???
-Úgy valahogy…
-Oszt hogy hívják?
-Heléna..
-Kinyírlak nyavalyás kölök!! Más nője kell mán megen mi??? Nem volt elég a múltkor annak az Athéni királynak a lánya??? Alig bírtam megvesztegetni a Hoplitákat, hogy ne koncoljanak fel mindenkit… Már a Spártaiakkal is kötözködsz??
-Ez most más…
-Persze tűnj a szemem elől, meg ne lássalak!!! Nyavalyás csábító te!!!! – szólt a bősz anya, mire Achilles eltávozott a helyszínről esőként záporozó kagylók és szitoközön kíséretében. Közben morgott orra alatt – Értem már a fater miért távozott oly gyorsan Hadész birodalmába… Még egy ilyen hárpiát..
-MI??? TE !!! Büdös kölök!!!!! Takarodj!!!
-Már csak hajót kellene szerezni… – gondolkodott a hős - hát végül is szárazföldi alakulat lennénk… de majd veszek egyet. – és eme gondolattól vezérelve elment a környéken élő legnagyobb hajóépítő kis és nagyiparos valamint kis és nagykereskedő birtokára. Hát, ha már muszáj nehogy gyalog menyjen, ha van uszály. Meg különben is nem tengerészgyalogos ő…
-Csá öreg! – szólt mikor elérte a mágnás házát. – hajó kéne.
-Üdv néked Hős Achilles kiről legendákat zengenek eme földön. A The ..
-Ha kimondod, kinyírlak…
-Jól van, na. És milyen céllal kellene néked a hajó Hős Achilles a Thesz…..
-Mondom… - szólt a hős miközben jó alaposan nyakon vágta az ősz hajú, szakállas alakot. Mert hát nem viccelt- amúgy háborúba megyek, tehát valami hadihajó kellene…
-Jókor jöttél Hősök Hőse, épp van néhány erre a célra igencsak alkalmas hajóm. Jer és tekintsd meg a választékot.
-Na jó… lássuk…
-Nézd itt az első ajánlatom. Kihagyhatatlan csak neked és csak most. Egyet fizetsz húszat kapsz. Háborúra kiváló.
-És mi van a csomagban?
-Az akciós ár tartalmaz négy repülőgép-hordozót, és a hozzájuk tartozó kísérőhajókat, rombolókat, cirkálókat, a hordozók legénységgel együtt jutányos áron támogatnak téged Hős Achilles földön, vízen és levegőben. Egyenként 6000 fős legénység, tengerészgyalogság, szárazföldi és légi harcjárművek. Lemosnak előled minden ellenfelet, a hajók atom meghajtásúak..
-Na most hagyd, abba nem kell… Hogy a fenébe tartsak el ennyi szájat?? He?? Meg repülni?? Mit akarsz te rám sózni mi?? Az egész Csendes Óceáni flottát a Nimitzzel az élen?? MI?? Meg hogy a fenébe hajthat egy olyan pici valami egy ekkora valamit?? Mutass mást…
-Ez biztos megnyeri majd tetszésed Hős Achilles. Egyet fizetsz kettőt, kapsz akciónk keretén belül ímhol két hatalmas legyőzhetetlen csatahajó. Félelmetes fegyverek, amik elpusztítanak bármit, ami útjukba kerül. Egyenként nyolc 380–as ágyú több mint 30 km–s tűztávolsággal és hihetetlen pontossággal ezen kívül 220-asok, 105-ösök, 88-
asok álnak a Hősök Hősének rendelkezésére, amik elpusztítják ellenségeid. Minden idők legnagyobb és legerősebb hajói, sebességük elképesztő. A Bismark és a Tirpitz legyőzhetetlenné tesz téged. Egyenként 56. 000 tonna vízkiszorításuk 56 cm a páncélzatuk…..
-Állj… Állj… Állj! Te ezek egy fémből vannak, ráadásul ebből a Biz… hogyishívjákból nem nézem ki, hogy kibírna egy laza 12 órás tűzharcot a Royal Navyval szemben… a másik meg olyan szakadtnak tűnik olyan lebombázottnak.. nem kell, meg különben is hogy a fenébe úszik ez a két nagy vasdarab. Átejtesz barátom… mást mutass, ami Fából van érted???
-Ímhol a Vicktory Nelsonnal és 300 ágyúval olcsón megszámítom néked..
-Ágyú??? Olyan az előbb is volt… nem kell….. mást…
-Ám legyen itt egy minden igényt kielégítő hajó saját tervek, saját kivitel….
-Hé!!! Mi ez???? Nem akarom én utaztatni az egész Görög sereget.. Ez meg úgy néz ki, mintha minden állatból férne rá legalább kettő… Mi van Noéiasz?? Csak nem Vízözönre készülsz….
-Na jó Hősök Válogatós Hőse. Itt egy Thierra..
-Na végre valami használható!! Megveszem….
Mivel végre volt a hősnek hajója gondolt egyet, és mivel az édesanya szóáradatát már nagyon unta, hát hajóra szállt, hogy egy rövid kitérő, amit nevezzünk nyugodtan - próbaútnak – után csatlakozzék a Trója ellen vonuló görög hajóhadhoz. Ami nem volt éppen egy Royal Navy de azért hajóhad volt. Bár egyik emberét szándékosan otthon hagyta, mégis jócska kb. 50 fős legénységgel vágott a nagy kalandba és a jókora háborúnak látszó dologba.
Mikor hajója elért egy bizonyos pontot, nem az volt az ahol lennie kellett volna, de pont volt és bizonyos. Mert bizonyosan ott hajókázott az egész görög flotta, A ködből, mint sötét árnyak bukkantak elő a rombolók, majd mögöttük a cirkálók fenyegető szürke testei, a sort a csatahajók árnyai zárták amint félelmetes ágyúik a horizontot kutatták ellenséget keresve.Na nem ez volt az a látvány, ami fogadta, mivel ez, a már több ízben emlegetett flotta lett volna. A napsütötte kék tenger rajzolta ki a vitorlák tengerét, mikoron Achilles az orrárboc kötelébe kapaszkodva megpillantotta a Trója ellen vonuló hajóhadat. Fehér vitorlák erdeje, evezők surrogása töltötte meg a reggelt. A nagy harcos beleszívott a sós tengeri levegőbe, és rövid asztmatikus köhögés, majd egy csepp tengeribetegség - hát mondom én, hogy szárazföldi alakulat – után megszólalt…
- De utálok kirándulni…….
Egy a flotta közepén haladó hajón is elhangzott egy mondat, amit bizony kevesen halottak, mikoron meglátták közeledni a hőst..
-De útálom ezt a fószert…. Menyi pénz… na mindegy. Irány Trója…
-Eddig is az volt…
-Nem ez a lényeg öcsém, hanem az, hogy ez most parancs volt..
-Te nekem ne parancsolgass a saját hajómon…
-Ki itt a király? Te vagy én??
-Mi van a hajó oldalára írva..
-Thengerentosz…..
-Nem az !! És alatta??
-Made in Spárta….
-Na ezé legyél csöndbe, míg partra nem szálltunk… utána király lehetsz…
-Jól van, na…
Békés nyugodt hajóút elé néztek hőseink, mivel hát Trója nem tengeri nagyhatalom, vagy legalábbis eszük ágában sem volt, a tengeren megütközni velük, meg ekkora hajóhadat nincs az, az őrült, aki megtámadjon…. Vagy mégis van??? Szóval akár nyugodt is lehetett volna az út, ha lent egy elzárt és erősen őrzött helyen nem röhög fel egy alak. Az őr jókorát sózott oda az idült vihorászónak. De az csak el röhintette magát az orra alatt, még morgott is vele raboskodó társainak.
-Hihihi!! Adok én nektek Istenek háborúját. Ezt még megemlegeted Zeusz… - röhögött a legnagyobb bajkeverő Kronosz.
Fent a felszínen békésen csónakázott a flotta mikor hang szóla a nem, nem nyert nem a mennyből, a vízből.
-Héé várjatok meg!!!
-Mi az ott a vízben??? – kérdezték többen is hátrapillantva és egy hosszú vízoszlopot látva maguk mögött, ami bizony üvöltözött nekik.
-Várjatok már meg!!!
-Jaj csak ezt ne!! – hangzott el több hajón is, több szájból is a kétségbeesett sóhaj mikor megismerték a vízoszlopban üdülő alakot, mivel egy úszó ember generálta a fura tengeri jelenséget. – Vegitiasz…..
-Vagyok. – szólt a harcos miközben felugrott Achilles gályájára háta mögött az egyik hajó lassan oldalára fordult, majd félig meddig elsüllyedt. Csak az alja lógott ki a vízből, az is csak addig, amíg a legénység ki nem vágta magát baltával.
-Ez katasztrófa… – szólt Agamennon és Achilles egyszerre, persze a flotta két végén. – a Poszeidon…
-Ugyan több is veszett Mohácsnál…..
-Mi az a mohács???
-Nem tom, de jól hangzott….
-Nem megmondtam, hogy maradj otthon, és vágj fát télire????
-De, de az uncsi volt..
-És a fa????
-Már megvan… az egész évezredet kibírod, de még a jégkorszakot is…
-Na jó nem tudok veled mit csinálni, maradhatsz…
-Köszönöm.. – szólt könnyes szemekkel a kis fickó majd durcásan leült hátát az árbocnak vetve. Azt hogy mit is morgott ekkor, a holmi szánalmas meg alsóbbrendű, meg kinek néznek engem kezdetű mondatokban senki sem hallotta. Vagy legalábbis nem jegyezték fel.
-Oly szép a tenger és oly jó a kedvem rappelek egyet..
-NEEEEEEEEEEEEEE
-De nótára fakadok, és lantra is kapok rögtön.. – szólt egy harcos az egyik hajón, bár erősen igyekeztek nótás kedvét szedni emez mégis előbányászta csomagja mélyéről lantját és el is kezdte penghetni.
-Hagyd abbaaaaa – kérlelte a fél legénység, miközben enyhén szólva életellenes terveket forgatva a fejükben, csatabárdot és kardot a kezükben közelítettek az önjelölt Megasztárhoz. Bár jelen helyzetben szereplése inkább megafrászt váltott ki a hallgatóság soraiból-ha még egy hangot hallatsz csak a vízben pengethetsz…..
Mindeközben néhány száz méterre a görög hajóhadtól.
-Periszkóp mélységbe! Periszkópot fel… - szólt egy mosdatlan, szakállas ember az U -47. parancsnoka, ami jelenleg épp vadászott. A tiszt szeme a látványra tapadt, majd gyorsan el is kapta tekintetét róla, hosszas és alapos szemdörzsölés után ismét belenézett, majd megszólalt.
-Navigátor. Nézzen bele, és mondja el mit lát…Torpedótiszt, elvileg nem egy marha nagy szövetséges konvojnak kellene előttünk hajókázni????
-De…
-Akkor ezt mire véljem… - érdeklődött a tiszt, miközben a sokkos navigátort arrébb tolva mutatja a tisztnek a helyzetet….
-Hát… lehet, hogy álca…..
-Az oké, hogy jókora meg, hogy konvoj.. de az összes hajó nem ér egy vacak torpedót sem!!!!!
.
-Hangradar MI ez????
-Hajó uram, valószínűleg tengeralattjáró, csavarhangja alapján viszont akár felszíni is lehet…
-És ezt honnan tudja?? Hisz még a füles sincs magán…
AJÁNLOM AZ OLDALT
